Budapest-Bamako 2014

Idén 9. alkalommal rajtol a Budapest-Bamako Rally. Igaz már harmadik éve nem Bamako a cél, a név maradt, marad...

Gyurgyó, 2014-02-28


Idén 9. alkalommal rajtol a Budapest-Bamako Rally. Igaz már harmadik éve nem Bamako a cél, a név maradt, marad. Ha netán valaki nem tudná, a rally humanitárius céllal jött létre és szerveződik évről-évre, attól függetlenül, hogy sok honfitársunk privát üzletet is lát benne, hiszen az Afrikában eladott autókból legalább a költségek megtérülnek. Magam részéről nem látok ebben semmi kivetni valót, főleg, ha valóban szállít kifelé az autó adományokat.

Az eltelt évek során a rally sokat változott, szervezőt is cserélt egy szezonra, az utóbbi években a lényegi módosítás az útvonalban volt, elsősorban biztonsági okok miatt. Maliban, amelynek fővárosa Bamako, katonai puccs, polgárháború, francia rendteremtés után a mai napig nem garantált a résztvevők testi épsége. Szeptember 11. óta az Al-Kaida mumusa kísért a Nyugat-Szaharai régióban. Mauritánia esetében ez már nem is új dolog, a fenyegetettség okán/ürügyén minden évben a helyi hadsereg kíséri a futamot, pontosabban őrzi a sivatagi szekértábort. A résztvevők és versenyzők egyéni védelme megoldhatatlan. Minden évben felvetődik a biztonsági kockázat kérdése, ez ügyben pedig a Magyar Külügyminisztérium nagyjából ugyanazt a közleményt teszi közzé évről-évre, melyben azt tanácsolják az indulóknak, hogy ne menjenek. Az elején ez még jó reklám is lehetett, hiszen ez egy null asszisztenciás kaland rally, a kalandor lelkűeket talán fel is villanyozta egy ilyen hír. Soha nem történt atrocitás, amely a terrorizmussal összefüggésbe hozható.

Reklám ide, reklám oda, a magyar gazdasági helyzetben egyre kevesebb nevező volt az utóbbi években. Az idei nevezőknek már több mint harmada külföldi. Ez jó is lehetne, de a szóbeszéd lassan hozza a marketing eredményeket. És mivel ez egy humanitárius rally, a reklám büdzsé mint olyan, nem is létezik a külföldi népszerűsítésre. A verseny kategóriának pedig sohasem volt presztízse. Néha elindul egy-egy celeb, amelyet az RTL híradó le is közöl és slussz. Az évi 3-400 induló nagy része autóval vesz részt a Budapest-Bamakón, és kaland, vagy spirit, azaz nem verseny kategóriában. A tucatnyi motoros közül idén például két biker fog küzdeni a dobogó három fokáért. Nagyjából ez a helyzet minden évben. Valljuk be így nehéz sikerként eladni egy második helyezést… Még akkor is, ha igazi kihívás a versenytáv leküzdése, ezt a nagyközönség nem látja, nem láthatja, és főleg nem is érdekli a legtöbb embert.

Azért büszkék lehetünk, hiszen ez is egy Hungaricum. Magyar szervezés, magyar leleménnyel, a rendszeres nehézségek miatt lankadó lelkesedéssel, de még kitartóan. Eddig… Sajnos a humanitárius dolgokat nehéz reklámozni, ezt a szervezetet pedig nem a Gyermekrák Alapítvány működteti… Igazából az ötletgazda Villám Géza, és Bamakó Évi a motor és a vezérlés, a rendszeres résztvevők a kenőanyag/olaj, a „tömeges” nevezők pedig az üzemanyag/benzin. Amiből egyre kevesebb van. A magyar/külföldi arány, valamint az útvonal változásai miatt is egyre nehezebb az eredeti ideológiát „eladni”.

A hosszú bevezető után, mely a személyes tapasztalataimat és véleményemet tükrözi, térjünk előadásunk mai témájára, fókuszban a két keréken való közlekedéssel. Van egy srác, aki immáron két éve elhatározta, hogy elmegy az afrikai nagy kalandra a saját motorjával, egy MZ-vel. El is nevezte magát MZ-Ridernek, ami jó névválasztásnak tűnik, kivéve, majd amikor befutott álmodozóként egy GSA-n motorozik. Sebbel-lobbal és setén-sután nekivágott a szponzorkeresésnek, és szerencsés ötletnek bizonyult a Motoroshang Rádióhoz való kapcsolatkeresése. A rádió főszerkesztője, Pick Robi szimpatikusnak találta, a tőle telhető segítséget meg is adta neki. Elsősorban nyilvánosságot, hiszem hősünk kapott egy saját műsort. Feladata volt felkutatni és interjúra bírni a Bamako résztvevőit. Miközben futott az adás , folyt a lázas szervezkedés és készülődés a 2013-as indulásra, amely szponzori érdeklődés hiányában sajnos elmaradt. Természetesen elsősorban anyagi okokból. De az álmok nem azért születnek, hogy feladjuk őket, a rossz jó oldala az volt, hogy egy egész naptári év következett az újabb rajtig, gyűlt sok tapasztalat, az elhatározás megszilárdult, a cél kikristályosodott.

És a siker is bekövetkezett, idén végre a spirit kategória indulói között üdvözölhetjük a nyakigláb motorost, MZ-Ridert, aki ugyan úgy fest a 32 éves NDK gyártmányon, mint majom a köszörűkövön, de nem szépségversenyre indul. Az említett dolgok szerencsétlen alakulása miatt időközben a Mali nemzeti színeire festett járgány elavultnak számít dizájnilag. Elméletileg nincs ember a földön, akinek több tapasztalata lenne a Budapest-Bamakóról (legalábbis hallomásból), hiszen sokak élményeit meghallgatta a műsor készítése során. Valódi utazó tapasztalata kevéske van, ez is azt igazolja, hogy senki sem kalandornak születik, de van kurázsi és naiv kíváncsiság, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csak átutazók legyünk a világban, meg is éljük az élményeket, néha rácsodálkozva akár saját magunkra is. Ha teljesíti a távot az lesz persze az igazán méltó befejezése az erőfeszítéseinek, szurkoljunk hát neki! Akarta, megcsinálta. Nem kifogásokat keresett, hanem kitalálta, hogyan tudja leküzdeni az akadályokat. Mert a lehetetlen nem létezik.

A startnál végül 4 motor sorakozott fel, egy angol Transalpos, két Honda Dominator magyar lovassal és MZ Rider a keletnémet ipar remekével. Közülük csak ketten mennek „lábon” a teljes távon, az angol vas verseny kategóriában, és az egyik Dominator túra kategóriában. MZ Rider inkább a biztonságos és költségkímélő szállítást választotta, kihasználva a kínálkozó könnyebb utat. Így leghamarabb Genovában érintkezik aszfalttal a motorja, de talán csak Afrikában a kompátkelés után. Mindannyiójuknak sok szerencsét, különösen a bevállalós ridereknek a hideg és csapadékos európai szakaszon!

MZ Rider utazását itt követhetitek: https://www.facebook.com/iranybamako




Copyright Kondor Túra Társaság 2019 - Minden jog fenntartva.